Adatkezelés az online marketingben
Adatvédelmi kérdések és a direktmarketing
A közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) szabályairól az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: E-ker. törvény), a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Reklám törvény) és természetesen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info törvény) rendelkezik.
Hírlevél küldés szabályosan, de hogyan?
Az egyre tudatosabb fogyasztó este hét órakor felháborodva telefonál, hogy kéretlen hírlevelet kapott privát email címére egy közismert IT cégtől. Mit tegyen? Hogy jutottak az e-mail címéhez? Nem volt „leiratkozom” gomb! Pereljünk? Feljelentjük az Adatvédelmi hatóságnál? Vagy? Ha per egyelőre nincs is kilátásban, de egy-két kellemetlen levélváltás biztosan.
Annak érdekében, hogy elkerüljük az ilyen, és ehhez hasonló hibákat, kellő figyelmet kell, hogy fordítsunk cégünk hírlevél szolgáltatásának működtetésére.
Alapvető és törvényben szabályozott követelmény, hogy a természetes személynek, mint a reklám címzettjének a közvetlen üzletszerzés körébe tartozó módszerek – úgymint elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz, pl. sms – útján reklám kizárólag akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. A három feltételnek együttesen kell fennállnia.
Mit takar a kifejezett és egyértelmű hozzájárulás?
A fent idézett törvényszövegből egyértelműen kitűnik, hogy a jogszerű adatkezeléshez nem elég a direkt marketing címzettjének passzív hozzáállása, azaz a szolgáltató nem bízhat abban, hogy a címzett majd belenyugszik, hogy ő ettől kezdve hírleveleket kap. A szolgáltatónak ezért egyértelműen és jól látható helyen meg kell adnia azt a lehetőséget, hogy a felhasználó tudja; miért kap hírlevelet, azaz az adatait a szolgáltató mire használja, és azt is egyértelműen biztosítania kell, hogy a felhasználó tudjon arról nyilatkozni, hogy igen, szeretne reklámot kapni. További követelmény, hogy a szolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy bekérte ugyan a felhasználó adatait, ily módon egy adott szolgáltatás igénybevételéhez hozzá is járult, majd adatait másra használja fel.
Nézzünk egy gyakorlati példát! Nem felel meg a jogszabályi követelményeknek az az eljárás, amikor a felhasználót a weboldalakon történő regisztráció, illetve online promóciók, vagy többnyire web áruház szolgáltatások igénybevétele során az ÁSZF elolvasását és elfogadását jelző mező kipipálásával egyidejűleg hírlevél szolgáltatásunkra is feliratkoztatjuk.
A hozzájáruló nyilatkozat csak akkor tekinthető érvényesnek, ha tartalmi elemei között szerepel a nyilatkozó neve, és korhatáros reklám esetében a születési helye és ideje. Nem törvényi előírás, ugyanakkor nem árt az sem, ha rögzítjük a feliratkozás dátumát.
Fontos, hogy a hírlevélre feliratkozás lehetősége mellett minden esetben és jól látható módon biztosítanunk kell a leiratkozás lehetőségét is.
KEYWORDS
Adatkezelés // Direkt marketing // ÁSZF // Hírlevél // Adatvédelmi szabályzat