Szerzői jogi védelem alá esik-e a BRAND?
A BRAND mint fogalom, több összetett elemből áll. Ide tartozik pl. az adott cég vizuális megjelenésén belül a cégnév, a logó, a honlap, a márkanév, vagy akár maga az üzleti modell is, amit a cég kínál. Az egyes elemek jogilag védettek, de különböző módon.
A magyar és nemzetközi szerzői jogi felfogás is azt az általánosan elfogadott elvet tartja szem előtt, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást, a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. Minden olyan mű, amelynek formáján az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők, szellemi alkotásként szerzői jogi védelemben részesülnek.
A szerzői jogról szóló törvény csupán példálózóan sorolja föl a védelem alá tartozó alkotásokat, ahogy ezt teszik a nemzetközi egyezmények, és a külföldi jogszabályok is. A fő szabály az, hogy a szellemi teljesítmény eredeti, egyéni jellegű kell legyen, azaz a műnek nem a tartalma, hanem annak jellege, egyéni-eredeti kifejezésmódja bír jelentőséggel.
A bírói gyakorlat sok esetben nevekre, szavakra, szó-összetételekre vonatkozóan is szellemi alkotásról beszél, ha meghatározott kreatív gondolati folyamat eredményeként a megszokottól, tehát a hétköznapi tartalomtól eltérő gondolati tartalom jön létre, és nyer benne kifejezést. Egy adott névötlethez azonban nem csak az üzleti koncepció, hanem a grafikai megjelenítés is hozzá kell járuljon, azért, hogy önálló alkotásként kezelhető legyen.
Mit jelent az egyéni-eredeti jelleg, amely a mű szerzői jogi védelmét megalapozza?
A Szerzői jogi törvény rögzíti, hogy a szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Valamely ötlet azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
Ha a design és a márkanév megalkotására a cég megbízott tanácsadót vesz igénybe, a tanácsadó cég által átadott, egyelőre még kidolgozatlan névötlet nem tekinthető önálló szellemi alkotásnak, mivel a tanácsadó cég a névötlet felmutatásával kizárólag azt a nyersanyagot fejlesztette tovább, amelyet részére a megrendelő megrendelésként a projektben korábban rendelkezésére bocsátott. Ha sem grafikai terv, sem pedig logó nem került kidolgozásra, ezek nélkül a névötlet önálló alkotásként nem kezelhető.
Önálló védelem alá esik-e a cégnév, mint arculati elem?
A név funkciója az azonosítás és a másoktól való megkülönböztetés. A névviselési jog a természetes és a jogi személyeket egyaránt megilleti, és a személynév vagy kereskedelmi név védelmét jelenti. A kereskedelmi név valamely üzleti, kereskedelmi, gazdasági tevékenységet jelöl, amely az üzleti életben való használattal vagy cégbejegyzéssel jön létre. Beletartoznak olyan nevek, megjelölések is, amelyet a cégjegyzékbe történő bejegyzés nem véd, ezért a cégnévnél tágabb fogalom.
Tilos olyan nevet, megjelölést használni, melyről a versenytársat szokták felismerni. Ez a fordulat a névviselési jog, a kereskedelmi név védelmét szolgáló szabály. A névviselési jog jogvédelme megjelenik a Polgári Törvénykönyvről valamint a tisztességtelen piaci magatartás rendelkezései között is.
KEYWORDS
BRAND // Domain // Arculat // Cégnév // Mű // Szerzői jog