kustos law firm

Az osztrák Legfelsőbb Bíróság először mondta ki nemrégiben, hogy hogyan,

milyen módon kérheti a munkáltató a munkavállalótól, hogy az alkohol 

teszten vegyen részt.

 

A tények

 

Az alperes munkáltató, egy vasúttársaság, a zéró alkohol-tolerancia elvét

vezette be tekintettel olyan, a munkáltató tudomására jutott esetekre,

amikor vasúti alkalmazottak alkoholos befolyásoltság  alatt üzemeltettek

vonatokat és egyéb eszközöket. A vasúttársaságok külön törvényben előírt

kötelezettsége, hogy biztosítsák a biztonságos üzemelést. A keretszabályozás alapján, vontatójárműveket működtetni  alkohol hatása alatt és alkoholfogyasztás közben szigorúan tilos. Az üzemi tanács elismerte a zéró tolerancia elvének fontosságát annak érdekében, hogy az az üzembiztonságot, valamint a munkavállalói biztonságot fenntartsa.

 

Röviddel azután, hogy egy újabb incidens történt, amelyben egy mozdonyvezető alkoholos befolyásoltság alatt működtetett egy vontatási egységet, a munkáltató véletlenszerűen, de minden irodai és nem irodai munkát végző munkavállalója tekintetében, alkoholszondás vizsgálatot folytatott le. A 42 alkalmazott egyikének ellenőrzése sem mutatta ki alkohol nyomait.

 

A munkáltató működési biztonsági kockázatok megszüntetésére irányuló törekvéseivel szemben, melyet a munkavállalók alkoholos befolyásoltság alatt történő munkavégzése váltott ki, az üzemi tanács azt kérte, hogy a munkáltató tartózkodjon a további vizsgálatoktól.

 

Az üzemi tanács hivatkozott a munkaügyi törvény rendelkezéseire, amelyek lehetővé teszik, hogy megvétózzon olyan ellenőrző intézkedéseket a munkahelyen, amelyek érintik az emberi méltóságot.

A munkáltató ezt elutasította, hivatkozva a működési biztonságra vonatkozó törvényi kötelezettségeire.

Ezután az üzemi tanács beperelte, és egy előzetes tiltó végzés kibocsátását kérte. Az üzemi tanács kijelentette, hogy az ésszerű ok nélküli átfogó alkohol tesztelés megsértette az alkohol tesztelésben részt vevők személyiségi jogait. Amennyiben az átfogó alkohol teszt visszaélés gyanúja hiányában még nem minősül a személyiségi jogok megsértésének, az intézkedés ellenőrző intézkedésnek minősül, amely befolyásolta az emberi méltóság és ezért szükség van az üzemi tanács kifejezett beleegyezésére, amelyet nem adott.

 

A munkáltató hivatkozott az alkalmazandó jogszabályok szerinti megerősített ellenőrzési kötelezettségére, és az üzembiztonság biztosítására. Bár a munkáltató elismerte, hogy ez a fokozott gondosság csak a vasúttársaságok működtetést biztosító személyzete vonatkozásában alkalmazandó, az alkohol tesztelést az összes alkalmazott (beleértve az irodai alkalmazottakat is) vonatkozásában azért vezették be, hogy biztosítsák az egyenlő bánásmódot és az segítséget nyújtson a vezetésnek a jó példa állításában. A munkáltató továbbá azt állította, hogy az elmúlt események világosan megmutatták, hogy az alkoholtilalmat nem vették figyelembe, ami szükségessé tette, hogy előzetes bejelentés nélküli alkohol ellenőrzéseket végezzen. Csak ilyen intézkedések biztosítják, hogy az alkohollal való kisebb visszaélések és a szervezetben maradt alkohol maradványok - mindkettőt a vonatkozó biztonsági jogszabályok tiltják – kimutathatóak legyenek. A munkáltató azzal érvelt, hogy az emberi méltóság nem volt kérdéses, mert az ellenőrző intézkedést mint az emberi biztonság védelmét vezették be, nem érintve kereskedelmi megfontolásokat. Ezen túlmenően, a kontroll gyakorisága ésszerű határokon belül volt. Mérsékeltebb ellenőrzés eszközei nem voltak elérhetőek az adott körülmények között.

 

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a munkáltatói érvek meggyőzőek, és elutasította a felperes előzetes tiltó végzés iránti kérelmét.

 

A fellebbviteli bíróság helyben hagyta a döntést, hozzátéve, hogy az ellenőrző intézkedés az érdekek kiegyensúlyozásának eredményeként jött. A fellebbviteli bíróság azt is megállapította, hogy a munkáltatónak nem volt lehetősége arra, hogy megszerezze az üzemi tanács kifejezett beleegyezését, mert a munkáltató nem kényszeríthette ki  az üzemi tanács hozzájárulását. A munkaügyi törvény alapján, az üzemi tanács dönthet úgy, hogy megvétózza az ellenőrző intézkedést.

 

A döntés

 

A Legfelsőbb Bíróság megváltoztatta a fellebbviteli bíróság döntését, a bejelentés nélküli szondák alkalmazását, mint olyan ellenőrző intézkedésnek minősítette, amely az emberi méltóságot érinti és ezért szükséges az üzemi tanács előzetes és kifejezett hozzájárulása írásos üzemi megállapodás formájában. Összegezve a kérdés különböző nézeteit a jogi szakirodalom, a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az aspecifikus emberi méltóság jogi fogalma a polgári jogi és munkajogi  alapelvek -  különösen a munkáltató gondoskodási feladatának - értelmezése útján születik. Hivatkozva a Polgári Törvénykönyv 16. §-ra, a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy ez a törvényi rendelkezés -  amely az egyes személyek elidegeníthetetlen természetes jogait mondja ki - az osztrák jog olyan alapelve, amely a fő célja, hogy védje az emberi méltóságot.

 

Az emberi méltóság és az ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések vonatkozásában az osztrák munkaügyi törvény 96. § (1) (3) szakasza rögzíti, hogy az egyéni személyiségfejlesztés joga nem lehet a munkáltatói aránytalan beavatkozás tárgya. A Legfelső Bíróság szerint nem kérdéses, hogy az emberi méltóság elve védi a testi épséget és a magánéletet. Olyan ellenőrzési intézkedéseket, amelyek semmilyen módon nem zavarják az emberi méltóságot, az üzemi tanács beleegyezése nélkül is be lehet vezetni. Olyan ellenőrzési intézkedéseket, amelyek sértik az emberi méltóságot, nem lehet bevezetni, még akkor sem, ha az üzemi tanács hozzájárul az intézkedésekhez. A megfelelő szintű beavatkozás e két végpont között helyezkedik el.

 

Arra törekedve, hogy alátámassza jogi elméletet, a Legfelsőbb Bíróság úgy vélte, hogy annak meghatározásához, hogy egy ellenőrző intézkedés érinti-e az emberi méltóságot, azt gondosan át kell gondolni, és mérlegelni kell az érdekeket. Míg a munkáltatóknak általában joguk van irányítani és felügyelni a munkavállalókat és védeni a tulajdonukat, az alkalmazottaknak méltányolható érdekük fűződik személyiségi jogaik védelméhez. Ezért ellenőrző intézkedés csak akkor megengedett, ha az képezi a legkevésbé beavatkozó intézkedést, amely még eléri a törvényes eredményt; különben az intézkedés úgy tekinthető, hogy az sérti a munkavállaló személyiségi jogait. A tények birtokában a Legfelsőbb Bíróság bírálta az alkohol tesztelést, amely befolyásolta az irodai dolgozókat, be nem jelentett volt és nem volt visszaélés gyanúja.

 

A munkavállalók személyiségi jogaira következtetni az alkoholtilalom kellő figyelembevétele nélkül, veszélyes helyzetet teremtett. Míg az alkoholszondák képesek észlelni alacsony alkohol tartalmat (amely eredhet alkohollal elkészített élelmiszerek fogyasztásából), az ellenőrző intézkedés nem vizsgálta a munkaképesség csökkentés mértékét. Ilyen körülmények között, a munkáltató érdekei nem orientáltak a biztonsági szempontok felé hanem, hivatkozva a Legfelsőbb Bíróságra, kizárólag  "az ellenőrzés az ellenőrzés vagy fegyelem kedvéért" történt. Ezen kívül, mivel az alkohol ellenőrzés a munkanap elején történt, a munkáltató ezzel a munkavállalók szabadidős szokásait tesztelte. Végül, az alkalmazottak által benyújtott szondák tesztjei a kötelezettségszegés állandó gyanúja alatt lennének, még akkor is, ha a munkavállalók eleget tettek a munkáltató zéró tolerancia elvének.

 

A Legfelsőbb Bíróság nem minősítette a szondákat jogsértőnek, de világossá tette, hogy az előzetes üzemi tanácsi beleegyezést jogilag kötelező, ha az alkohol tesztelés

• előre be nem jelentett;

• munkavállalók hozzájárulása nélkül végzik;

• ésszerű visszaélés gyanúja nélkül végzik; és

• függetlenül attól végzik, hogy a visszaélés teremt-e veszélyes helyzetet.

• Az üzemi tanács hozzájárulása nélküli ellenőrzési intézkedések, amelyek megfelelnek a fenti kritériumoknak, nem jogszerűek és a munkavállalóknak azoknak nem kell eleget tenniük.

 

Megjegyzés

 

A Legfelsőbb Bíróság első döntése az alkohol teszteléssel kapcsolatban hagyott néhány nyitott kérdést a munkáltatók számára.  Betű szerint, a döntés azt sugallja, hogy még a fokozott biztonsági előírások alatt dolgozó mozdonyvezetőknek is joguk van a napi vörösboros kakashoz a munkahelyen történő megjelenés előtt, és úgy általában, a munkavállalók megjelenhetnek a munkahelyen másnaposan (mint szabadidő tevékenység) kivéve, ha a munkáltató megérzi a szagát (azaz felmerül a különös gyanú). Másrészt, szinte lehetetlen a munkaadók számára a szigorú biztonsági előírások betartása be nem jelentett vizsgálatok nélkül, és a munkáltatók veszteséget könyvelhetnek el, ha az üzemi tanács nem hajlandó üzemi megállapodást kötni a vonatkozó kérdésben. A biztonság fenntartása nem múlhat az üzemi tanács szeszélyén - különösen akkor nem, ha a munkaadók törvény által megerősített biztonsági előírások hatálya alá tartoznak.

Tömegközlekedési eszközök befolyásoltság hatása alatt történő működtetése emberéletekbe kerülhet, és a munkavállalók személyiségi jogainak védelme először tűnik fel, mint vitatott indoklás.