Változás a munkahelyi levelezés argetin elbírálásában?
A minap megjelent argentin Büntető Fellebbviteli Bíróság Törvényszékének
döntése azt jelzi, hogy a különböző országok és jogrendek munkahelyi
levelezést illető joggyakorlata nem egységes, nem harmonizált és az egyes
nézőpontok között óriási különbségek mutatkoznak meg.
Jogi keretek
Argentínában nincsen külön szabályozás a munkavégzés vagy a munkahelyi
e-mailek ellenőrzése vonatkozásában, és nincsen olyan jogszabály, amely
tiltásával megakadályozná a munkaadókat abban, hogy a munkavállalókra kötelező vállalati szabályokat hozzanak ezzel kapcsolatban.
A jóhiszeműség elvét, amely a munkaszerződések jogából (labour contract law) fakad, a munkaadóknak és a munkavállalóknak az egész munkaviszony időtartama alatt kötelező figyelembe venniük.
Munkahelyi e-mail
A munkahelyi e-mail (azaz olyan e-mail fiók, amelyet a munkavállaló, mint kommunikációs eszközt, - szigorúan munkavégzés céljából - használhat) jogi természete ellentmondásos. Általában az ilyen típusú hozzáférés-hez tartozik egy felhasználói név és egy jelszó.
Két, ellentétes álláspont miatt kerül a jogviták központjába a munkahelyi e-mail.
E-mail, mint munkaeszköz
Ebből a szempontból a munkáltató ellenőrizheti az alkalmazottak elektronikus kommunikációját a Labour contract law alapján, amely felhatalmazza a munkáltatókat, hogy dolgozók aktivitását és munkakörülményeit irányítsa.
Ebben az összefüggésben tehát a munkavállalók követni kötelesek a munkáltató munkavégzéssel kapcsolatos utasításait. Vállalati szabályozás - tekintettel az elektronikus eszközök használatára - tartalmazhat vonatkozó utasításokat. Azonban az ellenőrzés hatókörét meg kell határozni, megvizsgálva azokat a kérdéseket, amelyek felmerülhetnek e tekintetben.
Az alkalmazottak figyelmét fel kell hívni, hogy az elektronikus eszközök nem megfelelő használata fegyelmi eljárás tárgya és ebből következően elbocsátás oka lehet.
Az esetjog nemrégiben kifejlesztette a "munkaeszközök" egy szélesebb meghatározását, amely nem csupán a munkahelyi e-mail fiókokra, hanem az informatikai rendszerekre, számítógépekre, szoftverekre, internet-hozzáférésekre és azok használatára terjed ki.
Az e-mail, mint munkavállalói tulajdon
Ebből a szempontból az e-mail összehasonlítható más írásos közléssel vagy levelezéssel, amelyre az Alkotmányban meghatározott, magánélethez való jog terjed ki. Ha az e-maileket ebből a szempontból nézzük, akkor a munkaadók általi ellenőrzés nem tekinthető jogszerűnek, mivel az e-mail levelezést az Alkotmány ugyanúgy védi, mint az írásos küldeményeket és magánokiratokat.
A jelenlegi tendenciák
E két pozíció létének ellenére, van egy olyan tendencia az argentin munkaügyi bíróságokon, hogy az elektronikus leveleket munkaeszközként tekintik és ezáltal lehetővé teszik azt, hogy a munkáltató - betartva az alkalmazottak előzetes tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét - monitorozza az elektronikus leveleket.
Tények
Az argentin Büntető Fellebbviteli Bíróság Törvényszéke a közelmúltban kiadott egy fontos döntést a munkáltató azon képességével összefüggésben, hogy az monitorozza az alkalmazotti e-maileket, továbbá az ilyen típusú kommunikáció büntetőeljárásban bizonyítékként történő elfogadása tárgyában.
A konkrét esetben egy jól ismert női ruházati márka munkavállalói ellen folyt vizsgálat súlyos szabálytalanságok miatt, egy beszállítóval történő, saját előnyszerzéssel kapcsolatos üzlet létrehozása kapcsán, amely a munkáltató által nekik megszavazott bizalommal történő visszaélés miatt minősül bűncselekménynek.
Ennek eredményeként a vállalat úgy döntött, hogy hozzáfér a munkavállalók munkahelyi e-mail fiókjaihoz. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján (azaz a külföldi beszállító és a kérdéses munkavállalók közötti e-mail váltás alapján) indult büntetőeljárás a munkavállalók ellen, vagyonkezelési feladatokat megsértése és önálló kereskedés vádjával.
A védelem vitatta az e-mailek, mint bizonyítékot elfogadhatóságát arra hivatkozva, hogy a munkáltató a hozzáféréssel megsértette a munkavállalók alkotmányos magánéletéhez való jogot.
A döntés
A bíróság megállapította, hogy ha egy munkavállaló felhasználói nevet és jelszót kap a cég szerveréhez, illetve számítástechnikai rendszeréhez, minden kommunikáció, amely a rendszert érinti, magánjellegű. Következésképpen, az elektronikus levelek nem támaszthatnak bizonyítékot a feladó vagy a címzett ellen, mivel az összes kommunikáció az ilyen fiókba és fiókból az alkotmányosan védett magánélethez tartozik.
A Fellebbviteli Bíróság figyelmen kívül hagyta az alkalmazottakra vonatkozó vállalati szabályozást, mely szerint minden kommunikációt figyelhet a munkáltató. Így a bíróság kimondta, hogy a munkavállaló hozzájárulásával az ilyen típusú szabályozás nem szabad és spontán, és ezért a munkáltató nem ellenőrziheti a levélváltásokat.
Az argentin Alkotmány 18. cikkelyével összhangban, a munkavállaló előzetes hozzájárulása önmagát terhelő cselekedet lenne. - mondta ki a döntés.
Megjegyzés
Az argentin munkaadóknak és a munkavállalóknak tisztában kell lenniük a Fellebbviteli Bíróság elektronikus levelek ellenőrzése tekintetében hozott döntésével, és ez egy új trend kezdete lehet.
